Bereznay István

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a közösségi oldalán közölte: az a gyakran ismételt narratíva, miszerint Ukrajna 2022 tavaszán elutasította az Oroszország által felajánlott békét, hazugság.

A tárcavezető egy videóban fejtette ki, hogy szerinte Oroszország azért akarja ezt a megalapozatlan narratívát terjeszteni, mert Ukrajnára akarják hárítani a felelősséget a háború miatt. 

Azt akarják, hogy az emberek elfelejtsék, hogy 2022 februárjában Oroszország indította a teljes körű háborút, és ehelyett a 2022 március végi tárgyalásokra összpontosítsanak

– mondta a külügyminiszter The Kyiv Independent szerint. 

Dmitro Kuleba elismerte, hogy az orosz és ukrán küldöttek valóban találkoztak az invázió első hónapjaiban, és megvitatták, hogyan lehetne véget vetni a harcoknak. De állítása szerint a két fél álláspontja végig „olyan messze volt egymástól”, és „az orosz követelések olyan bizarrak voltak”, hogy esély sem volt a valódi megoldásra.

Kitért arra is:  az a másik narratíva, miszerint Boris Johnson brit kormányfő valahogy szabotálta a tárgyalásokat Isztanbulban (erről többen is beszámoltak a közelmúltban), szintén nem felel meg a valóságnak, méghozzá azért, mert a megbeszélések még hónapok folytak az isztambuli találkozó után is. 

Az ukrajnai béke hiányáért egyetlen személy felel, és az  Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki „több mint egy évtizede rombolja a békét Ukrajnában” – mondta végül Kuleba.

Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az atomháború kérdéséről.  

Mint mondta, amikor egy nemzet képviselői – például most a lengyelek – azon sakkoznak, hogy atomot szeretnének, annak szerinte azért „nincs sok értelme”, mert öt helyen van amerikai atomfegyver telepítve Európában: Törökországban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Belgiumban. 

„Viszont a tervezésnél, az atomcsapást tervező csoportnál – ilyen a NATO-ban és orosz oldalon is van – megnézik a stratégiai célpontokat, mi az, amit egy háborúban ki kell iktatni. Nyilván elsődlegesen a katonai célpontok és azok a potenciális helyek jöhetnek szóba, ahonnan indíthatnak ránk rakétát. Tehát én értem a lengyel középhatalmi törekvéseket, csak a történelemből tanulni kellene, hogy nem kell magunkat célponttá tenni. Az egy veszélyes játék. Ugyanezt eljátszotta Oroszország is, egy kicsit arrébb rakott 10-20 atomfegyvert Fehéroroszország területére, ennek sincs értelme, mert a Krím félszigettől Londonig el tudják lőni” – mondta a szakértő. 

Hozzátette: nemcsak a politikusok, hanem a katonai vezetők is alkalmazhatatlan fegyvernek gondolják az atomot, és Oroszország se vetne be ilyen eszközt. Ez ugyanis „a végső megoldás, úgymond arra a pillanatra, ha, mondjuk, Oroszország végveszélybe kerülne, tehát, mondjuk, az ukrán fél, illetve bármilyen külső ellenség Moszkváig eljutna, akkor lehetne bevetni. De senki nem úgy tervez, hogy most szétlőjük Európát, éppen egy Európa-bajnoksággal meg egy olimpiával, meg polgári célpontokkal.

Ezek sokszor diplomáciai fenyegetőzések arra, hogy például a britek engedélyezték az ukránoknak, hogy orosz területet lőjenek az általuk biztosított rakétával. Ilyenkor az, úgymond, megmondó emberek, orosz oldalról Zaharova, a külügyi szóvivő vagy Medvegyev elmondják, hogy akkor majd mi is lövünk

– fejtette ki Resperger István. 

Észak-Korea tavaly szeptember óta nagyjából 6700 konténernyi mennyiségben adhatott át tüzérségi lőszert Oroszországnak – közölte Sin Won-sik, Dél-Korea védelmi minisztere a Yonhap hírügynökség szerint.

A tárcavezető szerint ennyi konténerben nagyjából 3 millió darab 152 milliméteres tüzérségi lőszer vagy akár 5 millió darab 122 milliméteres lövedék is lehetett.

A Yonhap szerint a dél-koreai hírszerzés a napokban közölte: az Oroszországnak átadott eszközök közt akár még olyan lőszerek is lehettek, amelyeket az 1970-es években gyártottak Észak-Koreában.